Mi lesz a halál után?

Nemere könyvét olvastátok? A cí­mére nem emlékszem, de hihető magyarázatokat ad az "isten" megcáfolásáról.
Röviden az "isten" az egy földön kí­vüli civilizáció "emberei".
Egyébként én hiszek valamiben, nevezzük istennek, mert volt amikor nem hittem és akkor jócskán kijött a pechszéria.
Szóval valami létezik!
 
Valami létezik ami a pech és mázli között mozog, amelyet lehet különböző eddig ismeretlen részecskék (húrok) túltengésének a térben egy bizonyos időközönként vagy csak egyszerű véletlen amelyet nem lehet sőt nem is kell megmagyarázni.
 
mindent meg lehet magyarázni csak nem biztos hogy helyes a magyarázat
 
Huh, micsoda okfejtések. Hogy mi lesz utánna? Majd ha odakerülök, visszajövök és elmondom.
 
Honnét tudod hgy vissza tudsz jönni vagy azt hiszed a pokolban vagy a menyben is van net ?
 
de telefon térerö nélkül semmire sem jó :D
 
Akkor majd morze jeleket adok. Vakire jól ráhozom a frászt. :D :D
 
Lehet, de valószí­nű hogy vagy nem emlékszünk az előzőre, vagy nem tudunk szólni hogy: figyelj hawer nyugi jó ideát is.
 
megkönnyebülés
 
szerintem mindenkinek
 
Ami igaz, az igaz. Láttam már jópárxor mosolyt a hozzátartozók arcán mikor azt mondták hogy hála az égnek.
 
én nem a hozzátartozokra gondoltam
 
Hát ? Magadra?
<
 
nem arra hogy mindenkinek megkönnyebülés lessz aki meghal nem kell tovább szenvedni
 
Értem. :happy: Lehet, lehet, sose tudni. Csak az tudja aki ott volt, viszont azok halgatnak.
 
inkább ne akarjuk megtudni élvezzük ezt amig lehet
 
Hát BaliG még a végén neked lesz igazad :)
MErt végülis nem az a lényeg mi van utánna, hanem az mi van elötte!!! :D
 
Szerintem semmi...úgy ahogy elalszunk,este ugyan úgy elalszunk akkor is amikor meghalunk csak örökkön örökké álmodunk....
de az is meglehet hogy télleg csak egszerűen megszűnünk
de a fizika alaptörvénye is,hogy semmise vész el csak átalakul....
 
Én úgy képzelem, hogy a lelkünk az emlékeinkben él tovább, tehát amit megéltél, átélheted újra, annyiban változik a dolog, hogy a többi lélekkel csak akkor találkozhatnék, ha ő(k) is akarják í¢?í¢?? emlékeznek rám, lehetőleg jó szí­vvel, mert különben érhetnek majd kellemetlen élmények, találkozok olyanokkal, akiket bántottam, ha meg mindenkire szartam életemben, senki nem lesz rám kí­váncsi, nem fogok találkozni senkivel a végtelen örökké létben, na az meg maga lesz a pokol. Kicsit megspékeljük annyival, hogy bizony gyüjteni kell a szép helyeket emlékeinkben, mert ott fogunk majd lakozni...

Aztán beszélgetek a feleségemmel, aki biológus és azt mondja: ami TE vagy, ahogy gondolkozol, ahogy érzel, az egész csak tanult magatartásforma, kémiai vegyületek összessége és marad a nagy semmi... ilyenkor félek... aztán a szüleimre gondolok, meg a kis srácomra, arra, hogy jó szí­vvel gondoljanak majd rám, ha elmennek, vagy én megyek el a nagy útra.

Valahogy í­gy(is) lehet. :)
 
Érdekes gondolatmenet annyi szent.
 
Vissza
Top Alul