Dühöngő II.
Olvassátok végig, és ha egyetértetek vele küldjétek tovább
Felhívás!
Már a nagyvilág se a régi. Rossz idők járnak Kanadában is. Nem megy a
bodza. De ez még mind hagyján. Honvágy van. Méghozzá gyötrő. íí‚Âgy aztán az
üldözöttek vállalva a rasszista kockázatot, az üldöztetést és a félelmet,
hazatérnek. A szív megszakad, szem nem marad szárazon. Cudar ez a világ...
Nyíregyházáról összesen közel 60 ember ment el tavaly, de úgy néz ki,
előbb-utóbb valamennyien hazajönnek majd, mert gyötrő honvágyuk miatt nem
bírják elviselni a kinti életet - sírta tele a napokban a sajtót Balogh
Artúr, a városi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.
Majd így folytatta: - Nem jó szántukból mentek el. Tavaly a cigányok elleni
gyilkosságok, támadások félelmet keltettek, a közhangulat rendkívül feszült
volt, a Huszár-telepen élők is napokig nem aludtak, rettegtek éjszaka. A
munkalehetőségek ezzel együtt még inkább beszűkültek, a szegénység
nyomasztóvá vált. Én megértem ezeket az embereket. Nem rablókról,
gengszterekről, törekvő családokról van szó, akik megpróbáltak új életet
kezdeni, de nem bírták a távollétet feldolgozni. Ezt is meg lehet érteni.
Most itt állnak fedél nélkül. Nem hagyhatjuk, hogy az utcára kerüljenek.
Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Nem ezek azok, akik tavaly a
világban végigköpködték és elmondták Magyarországot mindenféle
rasszistának, nácinak, aztán kivándoroltak Kanadába, mondván ezt itt
annyira szörnyű hely, hogy itt képtelenség élni?
De igen, ők azok.
A rettegők, akik néhány hónappal ezelőtt úgy húztak el, de előtte még a
nagy félelemben teljesen lepusztították és szétlopták a számukra kiutalt
szociális lakásokat.
??í‚Âk azok, akik aztán a tengerentúlon menekültstátuszért folyamodtak, majd
lekarcolva a kanadai államot, ott is próbálták azt az élősködő életet élni,
amire itthon rászoktatta őket a nagyon liberált értelmiség.
Azonban Kanadában mások a játékszabályok, ott nincs vég nélküli ingyen élet,
mint nálunk. Ott, ha segélyt kapsz, akkor tenned is kell érte valamit. Ha
mást nem, akkor rendszeresen iskolába járni, hogy megtanuld a nyelvet, hogy
később tudj állást vállalni, aztán kell egy kis önkéntes munka is, hogy
bizonyítsd az elkötelezettségedet az ottani értékek iránt.
íí‚Âgy egy idő után kitelik a cigány becsület, és a kanadaiak rájönnek arra,
hogy ezek az "üldözöttek" valahogy se tanulni, se dolgozni nem akarnak.
Aztán elindulnak az első eljárások az elkövetett bűncselekmények miatt,
majd néhány hónap után - ahogy a bürokrácia malmai őrölnek - eljön az az
idő, hogy a menekültügyi bíróság döntsön az ügyükben. Mivel az esetek
többségében, figyelemmel az életvitelükre elutasító válasz születne, a
romák kitalálják, hogy ők mégiscsak hazajönnének. Ekkor a kanadai állam
felülteti őket egy repülőre, és a kanadai adófizetők pénzén visszaküldi
őket, hogy ezután már rajtunk élősködjenek tovább. A statisztikai adatok
szerint a Kanadába menekült cigányok 97 százaléka így jár és egy éven belül
visszatér Magyarországra.
Azonban azt a vérlázító képtelenséget, amit most csinálnak, eddig még
kevesen merték megtenni. Azt követelik, hogy az önkormányzat soron kívül
utaljon ki lakást a számukra.
Hogy miért is? Mert az nekik jár. Sőt még azt is kijelentették, hogy nem
ideiglenes szállásra gondolnak, mert azt csak a legvégső esetben fogadnák
el, hanem külön-külön önálló lakásokra.
Szerencsére az önkormányzat illetékesét nem nagyon hatotta meg a
siránkozásuk. Közölte velük, hogy mivel annak idején a lakástörvény
értelmében nem jelentették be, hogy 60 napon túl el fogják hagyni a
rászorultsági alapon kapott bérlakást, ezért a bérlemények állagmegóvása
érdekében a lakásokat visszavette a város, majd a lelakott és igen rossz
állapotú otthonok többségét felújította és új bérlőknek adta ki. íí‚Âgy aztán
azokat a lakásokat biztosan nem kaphatják meg, de másikat se nagyon, mivel
a rendelet szerint öt éven belül új lakásigénylést nem adhatnak be.
Természetesen mindjárt elindult a hőbörgés, és Balogh Artúr helyi főretek is
nyomban exponálta magát: - Nekünk az a célunk, hogy a hazatérő családok
valamilyen formában minél hamarabb lakáshoz jussanak és minden demokratikus
eszközt meg fogunk ragadni ennek érdekében, fórumot szervezünk,
nyilvánosságot keresünk, ha kell, az utcára is kimegyünk.
A történet egyelőre itt tart, de amilyen romabarát szabályozás van ma
Magyarországon, előbb-utóbb biztosan kisírnak majd maguknak valamit és
aztán beleröhögve az arcunkba, tovább élősködnek rajtunk. Nem kérdés, hogy
az ügy törvényi szabályozásért kiállt, mert vérlázító, hogy ilyen
megtörténhet, hogy egyáltalán eszükbe mer jutni ilyen követelés.
Aki mondvacsinált okokból megtagadta ezt az országot és elment innen, az
már többet ne akarjon visszajönni. Vagy ha igen, akkor az ilyen tettekért
nem lakás meg segély jár, hanem börtön. Hazaárulásért.
Azonban ilyen szabályozás jelenleg sajnos nincs, úgyhogy más megoldást kell
találni.
Az lenne a legjobb, hogyha a visszatérők beköltöznének egy-egy nagyszájú
liberális cigányvédő otthonába. Most lehetne bizonyítani: Mohácsi
Viktória, Gusztos Péter, Kuncze Gábor. Most meg lehet mutatni, hogy, van
fény az alagút végén.
Elempé!!! Itt a lehetőség, fel lehet ajánlani egy-egy szobát!!!
Most ne hallgasson Tamás Gáspár Miklós se, meg akik tele szokták sírni a
médiát a cigányok sanyarú sorsáról. És itt a jó alkalom Németh Sándornak
meg a Hit Gyülekezetének. Most meg lehet mutatni az együttérzést.
Mindegyikőjük fogadjon be egy-egy cigány családot!!
Gyerünk, rajta hát!
Vilmos
Subject:Cigány, roma Svájcban...
Most már értem mért nem mennek a cigányok Svájcba csak Kanadába,
Franciaországba, Dániába...
Hat napos tanulmányi útról tértem haza Svájcból. Ott is rengeteg a cigány, de
ott azt látjátok , hogy keményen dolgoznak, mint ahogy azt nekem két hotel
tulajdonosa /Renáta/ mondta.
A következő motivációjuk van:
Munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után
kapnak.
Ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak.
Ha munkát saját hibájuk miatt vesztik el - abszentálnak, alkoholt
fogyasztanak
a munkahelyen - akkor támogatást nem kapnak.
Ha a községi lakást vagy az állami tulajdont megkárosítják, akkor ki kell
fizetniük a javítást vagy leülni börtönben és ott dolgozni míg ki nem fizeti
az adósságát.
Érthetetlen számomra hogy Havel ill. Kocáb nem kritizálja Svájcot, hogy nem
akarják munka nélkül etetni a parazitákat.
És Európában senki sem beszél a svájci rasszizmusról...
Ezért azt szeretném, hogy a parlamenti pártok fizessék a különböző szociális
segélyeket, ha már ilyen megfordított rasszizmust tettek lehetővé...
aki hasonló véleményen van, küldje tovább...