Pünkösti Árpád - Rákosi...

[jeszenakjanos]

Leírás

Pünkösti Árpád - Rákosi a hatalomért

Pünkösti Árpád írja e könyvében főszereplőjéről: "Készült rá, hogy megmutatja, ki is ő valójában. Volt fogolyarca, szabadember-arca, hivatalos arca; számos ábrázata. És egy sem. Fogolyarcáról maga mondta a bíróság előtt: ha valami baja van, akkor az angol „keep smiling” tréningjei alapján inkább derűs arcot vág. „ez már egy rossz szokás.” A titkos iratokkal utazó bolsevik követ, a fogoly és a politikai vezér önvédelemre az álarcképítés. Lennie kellett Tildy-arcának, Gerő-arcának, Rajk-arcának, 1945-ös, 1949-es és 1955-ös arcának, biankó arcának. Ezért nem látták rajta soha a zavar jelét. Talán nem is tudott elsápadni, elpirulni. Semleges vonások, semleges lélek. Arca nem lelkének tükre volt, hanem érzelmei szemfödője.. Lefelé inkább volt zárkózott, felfelé ritkán. Még a bíróság sem beszédre nógatta, hanem hallgatásra intette. a képmutató hivatás és kor tette volna ilyenné? Ő mondta rendőrspiclinek és ő ítéltette halálra Marson Györgyöt, börtönévei alatt mégis minden karácsonykor megjelent a küldönc a feleségénél egy csomaggal – benne banán, narancs, egyéb különlegességek –, hogy ezt Rákosi elvtárs küldte." pdf 1992

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.

 

[jeszenakjanos]

Pünkösti Árpád - Rákosi a csúcson

Az Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A kötet előzménye, az életrajzi monográfia első része 1948-ig, a kommunista hatalomátvételig tárgyalta Rákosi Mátyás – gazdag forrásanyag alapján feldolgozott – életrajzát. Pünkösti, aki sok-sok nyomtatott korabeli és későbbi forrást vizsgált át, és jórészt teljesen ismeretlen levéltári anyagokat dolgozott fel, itt az MDP vezetőjét, a róla elnevezett korszak csúcsemberét mutatja be, az 1948–1953 közötti években. Ez a Rákosi-biográfia szükségszerűen a sztálinista diktatúra vezetőinek szociográfiáját is adja. Pünkösti jól ír, és a tárgyalt öt év eseményeit arányosan (bizonyos esetekben a zsúfoltsággal is küzdve) adja elő. Külön főrészt szentel a Rajk-pernek. Egy ötrészes fejezet megpróbálja – korabeli tanúk, emlékezők segítségével – megeleveníteni a magánembert, Rákosi személyes valóját, egyre torzulóbb karakterét. Megismerjük Fenyicskát, Rákosi feleségét, a „kerámikust” is, a pártfőtitkár szabadság-hegyi villájának színtereit. ; A könyv biztosan kelendő lesz: sokan érdeklődnek és joggal a kommunisták magyarországi történetében oly jelentős szerepet játszó diktátor iránt. Fontos része a könyvnek a háromrészes Függelék, különösen annak első része (Olvasmányok, források) és a harmadik (Névmutató), hiszen ez az első, teljesnek tekinthető Rákosi-biográfia nagyon sok más személyhez is vezet: a kor sok vezető politikusa szerepel benne, akár a hatalom részeseként, akár tanúként, akár áldozatként. A kötet, akárcsak előzménye, valószínű keresett lesz: egy több évtizede lappangó sötét legendárium nyeri el általa a maga reális, értelmezhető dimenzióit. 1996 pdf

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.

 

[jeszenakjanos]

Pünkösti Árpád - Rákosi - Sztálin legjobb tanítványa

Uralkodása idején Rákosi Mátyás nemcsak a „magyar nép bölcs vezére”, hanem Sztálin legjobb, legodaadóbb magyar tanítványa is volt. Stréber. Ezt az egyetlen szavas jellemzést hajdani tanára, a költő Babits Mihály írta róla,aki 1906-ban latinra tanította. Pedig RM törtetése, mindenáron való érvényesülni akarása évek múltán derült ki igazán: hatalmának tombolásakor vált súlyosbító körülménnyé, amikor nemhogy az országot, a saját villáját is börtönné változtatta. A köztársaság elnökét, majd a politikai rendőrség hírhedt vezetőjét, Péter Gábort is ott fogatta le, sőt fél éjszakán át „atombiztos óvóhelyén” őríztette. Magyarországon soha nem büntettek, állítottak bíróság elé és tartottak börtönben, internálótáborban annyi embert, mint a Rákosi-kor csúcséveiben: 1949 és 1953 között. Nem csupán a disznóvágás volt bűn, hanem a munkahelyváltás, de a viccelődés is. Egy-egy vicc „tarifája” hat vagy húsz hónap börtönbüntetés is lehetett, attól függően, hogy egy „megtévesztett” munkás vagy egy „osztályidegen” – értelmiségi vagy a két segédjét kizsákmányoló szabómester- adta-e elő. Rosenfeld József bácsaki terménykereskedő tehetséges negyedik gyermeke lehetett volna hat nyelven beszélő sikeres külkereskedő vagy katonatiszt, netán bankár, de akár a munkásmozgalom mártírja is. Mindezek helyett Rákosi Mátyás többek között mártírgyártó lett, egy sikertelen modernizációs kísérlet vezére. Fogoly maga is. Egy gyermekkora idején még igen vonzó, de a torzulások ellen védtelen eszmerendszer foglya a huszadik században. pdf 2010

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.

 

[jeszenakjanos]

Pünkösti Árpád - Rákosi bukása száműzetése és halála

1953 nyarán, Sztálin halála után a Kremlben közölték a moszkvai óhajokat buzgón túlteljesítő Rákosi Mátyással és társaival, hogy majdnem minden rossz, amit addig tettek. Alapvető változásokra van szükség a gazdaságban, sőt a törvénytelenségeknek is gátat kell vetni. A kormány élére Nagy Imrét állították, megnyíltak a börtönök. Rákosi úgy szeretett volna változtatni, hogy minden maradjon a régiben. Mert ráébredt, hogy egyetlen mentsvára a hatalom. Ha elveszti, leleplezik. A szovjetek megbátorodtak attól, hogy mögöttük ott a halott Sztálin, akire mindent rákenhetnek. Rákosi vagy Gerő mögött azonban csak Rajkék meszesgödre volt. Az anekdota szerint Rákosi megszeppent, és elment a jósnőhöz.
– Rákosi Mátyás vagyok – mutatkozott be.
– Jézusom! Csak nem a jövőjére kíváncsi?
Erről az ő 1953 utáni jövőjéről szól Pünkösti Árpád Rákosi-trilógiájának befejező kötete. Ha a tények kifacsarása művészet, Rákosi a politika Picassója. Cinikus volt. Miközben hidegvérrel csukatott le tízezreket, s végeztetett ki százakat, viccelődött, hogy az ellenség hullája jó szagú. Számos példája ismert fantasztikus memóriájának. az adatzsonglőr épp moszkvai beszámolója során mégis elvét két alapadatot: a letartóztatottak és a katonák számát. Kiderült, minél korlátlanabbá vált uralma, annál felületesebb lett, igénytelenebb önmagával szemben. Öregedett a hatalma, mely 1956 júliusában úgy ért véget, hogy hajnalban jakut feleségével és három kis bőrönddel felkapaszkodott a „tyihod”-nak (lajhárnak) becézett repülőre, és visszatért Oroszországba – életfogytig tartó száműzetésbe.
1956 forradalma jobbára az ő „műve” volt, ám apaságát nem volt hajlandó elismerni, bármilyen remek lett is a gyerek. Élete végéig feltámadást akart. A saját feltámadását. Száműzetésben halt meg 1971-ben Gorkijban. Az őt „hazaváró Magyarországra” már csak az urnája érkezett meg. pdf 2001

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.