Nagy László - A végvári dicsőség nyomában
Az ismert történész nagy sikerű munkái után most az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Ez a létszámában nem túl jelentős katonaréteg látta el a határvédelmet. Erejük természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek szétveréséhez, de nem is ez volt a feladatuk. Kisebb portyázó csapatokat támadtak meg, késleltették a nagy a nagy seregek vonulását és fenyegették utánpótlási útvonalaikat. És ez a feladat nem lebecsülendő! A váraknak és vitézeknek ez a szerepe stratégiai jelentőségű volt.
A két birodalom összecsapásának színhelyévé lett ország egyre mélyebb nyomorba süllyed a XVII. század folyamán. A török hódítás megállításáért a császári csapatokkal együtt küzdő végváriak ellen az abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburgok folytatják titkos háborújukat. Az a céljuk, hogy a a magyar rendek függetlenségi harcainak egyik fontos bázisát képező végváriakat idegen zsoldosokkal helyettesítsék. Ez természetesen a magyarok ellenállásába ütközik. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György szabadságharcaiban a végváriak állásfoglalása, váraik megnyitása, a harcokban való részvételük döntő jelentőségűnek bizonyult.
A török végleges kiűzése után sikerül csak a Habsburgoknak ezt a félelmetes fegyvert kiütni az ország kezéből. Elbocsájtják a magyar végvári katonákat. A vitézek jelentős része az erdőkbe rejtőzik, harcol a nemzeti önállóság végleges eltiprására törő császári erők ellen. És amikor II. Rákóczi Ferenc kibontja a zászlót, a volt végváriak tömegesen özönlenek hozzá. pdf 101mb
Az ismert történész nagy sikerű munkái után most az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Ez a létszámában nem túl jelentős katonaréteg látta el a határvédelmet. Erejük természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek szétveréséhez, de nem is ez volt a feladatuk. Kisebb portyázó csapatokat támadtak meg, késleltették a nagy a nagy seregek vonulását és fenyegették utánpótlási útvonalaikat. És ez a feladat nem lebecsülendő! A váraknak és vitézeknek ez a szerepe stratégiai jelentőségű volt.
A két birodalom összecsapásának színhelyévé lett ország egyre mélyebb nyomorba süllyed a XVII. század folyamán. A török hódítás megállításáért a császári csapatokkal együtt küzdő végváriak ellen az abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburgok folytatják titkos háborújukat. Az a céljuk, hogy a a magyar rendek függetlenségi harcainak egyik fontos bázisát képező végváriakat idegen zsoldosokkal helyettesítsék. Ez természetesen a magyarok ellenállásába ütközik. Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György szabadságharcaiban a végváriak állásfoglalása, váraik megnyitása, a harcokban való részvételük döntő jelentőségűnek bizonyult.
A török végleges kiűzése után sikerül csak a Habsburgoknak ezt a félelmetes fegyvert kiütni az ország kezéből. Elbocsájtják a magyar végvári katonákat. A vitézek jelentős része az erdőkbe rejtőzik, harcol a nemzeti önállóság végleges eltiprására törő császári erők ellen. És amikor II. Rákóczi Ferenc kibontja a zászlót, a volt végváriak tömegesen özönlenek hozzá. pdf 101mb
Code:
Linkeket csak regisztrált tagok láthatják! Bejelentkezés ::: Regisztráció