- Csatlakozás
- 2015.10.26.
- Üzenetek
- 3,799
Leírás
Generál Tibor - Allah serege
A 12–13. század fordulóján egy apró, négyszáz sátoraljnyi, de annál harciasabb turkomán bégség szállásolta el magát Kis-Ázsia északkeleti részén. A magukat „kaji” jürüköknek nevező népcsoportot a mongol vihar söpörte ki közép-ázsiai őshazájukból, s az új, kisázsiai szállásaikat annak fejében kapták a Rum-szeldzsuk szultántól, hogy határvédelmi feladatokat láttak el. A 13. század vége felé e törzs fiatal fejedelme, a ravasz és harcias Oszmán, muzulmán hitharcosaival mind gyakrabban vezetett katonai vállalkozásokat Bizánc ellen. E portyák zsákmányszerzésből területfoglalássá, majd hódító háborúkká terebélyesedve a 16. század derekára az oszmán világbirodalom megszervezésébe torkolltak.
„Az Oszmán Birodalmat szablyával teremtették, s csakis szablyával tartható fenn” – írta egy 17. századi török krónikás. Valóban, e katonaállam históriájában a hadügy olyan kiemelkedő szerepet játszott, hogy katonai szervezetei teljesen átszőtték a társadalom összes intézményét. A „török évszázad"-nak nevezett 16. században az oszmán haderő elérte hatékonyságának és hatósugarának végső határát. Ezt ütőképes hadszervezetének, rugalmas, minden újat befogadó hadművészetének köszönhette.
Generál Tibor könyve részletesen áttekinti azokat a forrásokat, amelyekből az oszmán hadművészet merített. Sorsdöntő csaták, meghatározó katonapolitikai rendszabályok sorozatán át bemutatja a „hadseregek hadseregének”, a „legyőzhetetlennek” nevezett oszmán-török haderő „titokzatos” kialakulását, fejlődését és fénykorát. pdf 16mb 1987
A 12–13. század fordulóján egy apró, négyszáz sátoraljnyi, de annál harciasabb turkomán bégség szállásolta el magát Kis-Ázsia északkeleti részén. A magukat „kaji” jürüköknek nevező népcsoportot a mongol vihar söpörte ki közép-ázsiai őshazájukból, s az új, kisázsiai szállásaikat annak fejében kapták a Rum-szeldzsuk szultántól, hogy határvédelmi feladatokat láttak el. A 13. század vége felé e törzs fiatal fejedelme, a ravasz és harcias Oszmán, muzulmán hitharcosaival mind gyakrabban vezetett katonai vállalkozásokat Bizánc ellen. E portyák zsákmányszerzésből területfoglalássá, majd hódító háborúkká terebélyesedve a 16. század derekára az oszmán világbirodalom megszervezésébe torkolltak.
„Az Oszmán Birodalmat szablyával teremtették, s csakis szablyával tartható fenn” – írta egy 17. századi török krónikás. Valóban, e katonaállam históriájában a hadügy olyan kiemelkedő szerepet játszott, hogy katonai szervezetei teljesen átszőtték a társadalom összes intézményét. A „török évszázad"-nak nevezett 16. században az oszmán haderő elérte hatékonyságának és hatósugarának végső határát. Ezt ütőképes hadszervezetének, rugalmas, minden újat befogadó hadművészetének köszönhette.
Generál Tibor könyve részletesen áttekinti azokat a forrásokat, amelyekből az oszmán hadművészet merített. Sorsdöntő csaták, meghatározó katonapolitikai rendszabályok sorozatán át bemutatja a „hadseregek hadseregének”, a „legyőzhetetlennek” nevezett oszmán-török haderő „titokzatos” kialakulását, fejlődését és fénykorát. pdf 16mb 1987