vizipokinca
Uploader
- Csatlakozás
- 2014.12.31.
- Üzenetek
- 2,073
- Reakció pontszám
- 1,540
- Pontok
- 113
- Kor
- 68
.
A világ tetején - A Tibeti-fennsik (Roof of the World) 2015 HDTV x264 Hun mkv (6)
színes, szinkronizált, kínai, dokumentumfilm sorozat, 46 perc
producer: Hu Xiaolu
executive producer: Du Xing, Hu Mage
rendező: Zeng Hairuo, Qi Hui
narrátor: Háda János
A Tibeti-fennsík a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kína területén fekszik. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsíkot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsíkon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.
General: A vilag tetejen-A Tibeti-fennsik-1-Emberek es allatok 720.mkv
Format: Matroska at 2 897 kb/s
Length: 952 MiB for 45 perc 58 mp 46emp
Kódoló könyvtár: x264 core 142
Video #0: AVC
Aspect: 1280 x 720 (1.778) at 25.000 fps
Audio #0: AAC
Infos: 2 csatorna, 44,1 kHz
Language: hu
1. rész: Emberek és állatok
A Tibeti-fennsík a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kína területén fekszik. A több mint 4000 méteres átlagos magasságú fennsíkon ered ízsia nagy folyóinak a legtöbbje. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsíkot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsíkon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.
2. rész: A szívbe zárt föld
A Föld felszínétől felfelé haladva a hőmérséklet 150 méterenként 1 Celsius-fokot csökken. így aztán a vele azonos szélességi körön fekvő más területekhez képest a 4000 méternél is nagyobb átlagos magasságú Tibeti-fennsík jóval hidegebb vidék. A nagy magasság miatt ugyanakkor több itt a napsütés, ami ellensúlyozza a hőenergia hiányát, így sokféle növény képes megélni a fennsíkon. Lhasza utcáin télen is nagy a forgalom. A fennsíkon elterülő városban az évi 3000-et is meghaladja a napsütéses órák száma, ezért "A Napfény Városaként" is emlegetik.
3. rész: A fennsík dalai
A Világ Teteje jóval színesebb hely, mint akár az Északi-, akár a Déli-sarkvidék. Végtelen hegységek, fenséges, hófödte csúcsok hegyek és csendes tavak díszítik e gyönyörű fennsíkot. A hegyek között pedig hatalmas, füves puszták húzódnak. Az itt élők a dalaikban nagyon sokszor kifejezésre juttatták már a színpompás szülőföldjük iránti szeretetüket. A pásztorok számára az évente megrendezett lóverseny-fesztivál a legfontosabb ünnepi esemény. Már napokkal előbb érkezni kezdenek az emberek a legkülönbözőbb vidékekről, hogy felverjék sátraikat.
4. rész: Az éltető víz
Az emberi civilizációk szinte mindig folyók mentén alakultak ki. ízsia főbb folyóinak több mint a fele a Tibeti-fennsíkon ered. A hófödte hegyekből és a gleccserekből származó víz több mint egymilliárd embert éltetnek. A fennsíkon rengeteg tó és varázslatos hévforrás is van. A tápláló víznek köszönhetően az élet ereje csak még nagyobb lett itt. A Kína és India határán lévő Pulan megyében egy csoport fáradt indiai érkezik Kínába a Csiangla-hágón át. A Gangesz síkságáról érkeztek erre a közel 5000 méter magasan lévő fennsíkra egy olyan céllal, amelyre egész eddigi életükben készültek. Izgatottan haladnak tovább.
5. rész: A hegyek gyermekei
A Tibeti-fennsíkot a földkéreg megemelkedése hozta létre; a leghevesebb mozgásokból születtek a fennsíkot övező hatalmas hegységek. így jött létre a világ teteje és annak sok helyen lépcsőzetes jellegű tájai. A hófödte hegyek itt pusztákkal, erdőkkel és völgyekkel váltakoznak, ami sokféle emberi tevékenységet tesz lehetővé. Az itt élők szemében a hegyek nem csupán az istenek lakhelyei, hanem a sajátjaik is. E csúcsok legmagasabbika a Csomolungma, amelynek neve tibeti nyelven harmadik istennőt jelent. A 8844 méter magas hegyet több mint 40 olyan csúcs veszi körül, amelyek magassága nagyobb 7000 méternél. A Csomolungma bolygónk legmagasabb pontja az örök hó és jég birodalma.
6. rész: így készült a sorozat
A világ tetején való filmezéshez nem csak bátorság és szenvedély kell. Amint megérkezett ide a stáb, maga is a Tibeti-fennsík részévé vált. Tagjai igyekeztek megérteni, milyen lehet itt mindennel és mindenkivel együtt élni. Sorozatunk az ember és a természet illetve a környezet kapcsolatát mutatja be. Az egy éven át tartó forgatás során a természetnek újra meg újra sikerült meglepnie a filmes csapatot.
színes, szinkronizált, kínai, dokumentumfilm sorozat, 46 perc
producer: Hu Xiaolu
executive producer: Du Xing, Hu Mage
rendező: Zeng Hairuo, Qi Hui
narrátor: Háda János
A Tibeti-fennsík a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kína területén fekszik. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsíkot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsíkon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.
General: A vilag tetejen-A Tibeti-fennsik-1-Emberek es allatok 720.mkv
Format: Matroska at 2 897 kb/s
Length: 952 MiB for 45 perc 58 mp 46emp
Kódoló könyvtár: x264 core 142
Video #0: AVC
Aspect: 1280 x 720 (1.778) at 25.000 fps
Audio #0: AAC
Infos: 2 csatorna, 44,1 kHz
Language: hu
1. rész: Emberek és állatok
A Tibeti-fennsík a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kína területén fekszik. A több mint 4000 méteres átlagos magasságú fennsíkon ered ízsia nagy folyóinak a legtöbbje. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsíkot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsíkon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.
2. rész: A szívbe zárt föld
A Föld felszínétől felfelé haladva a hőmérséklet 150 méterenként 1 Celsius-fokot csökken. így aztán a vele azonos szélességi körön fekvő más területekhez képest a 4000 méternél is nagyobb átlagos magasságú Tibeti-fennsík jóval hidegebb vidék. A nagy magasság miatt ugyanakkor több itt a napsütés, ami ellensúlyozza a hőenergia hiányát, így sokféle növény képes megélni a fennsíkon. Lhasza utcáin télen is nagy a forgalom. A fennsíkon elterülő városban az évi 3000-et is meghaladja a napsütéses órák száma, ezért "A Napfény Városaként" is emlegetik.
3. rész: A fennsík dalai
A Világ Teteje jóval színesebb hely, mint akár az Északi-, akár a Déli-sarkvidék. Végtelen hegységek, fenséges, hófödte csúcsok hegyek és csendes tavak díszítik e gyönyörű fennsíkot. A hegyek között pedig hatalmas, füves puszták húzódnak. Az itt élők a dalaikban nagyon sokszor kifejezésre juttatták már a színpompás szülőföldjük iránti szeretetüket. A pásztorok számára az évente megrendezett lóverseny-fesztivál a legfontosabb ünnepi esemény. Már napokkal előbb érkezni kezdenek az emberek a legkülönbözőbb vidékekről, hogy felverjék sátraikat.
4. rész: Az éltető víz
Az emberi civilizációk szinte mindig folyók mentén alakultak ki. ízsia főbb folyóinak több mint a fele a Tibeti-fennsíkon ered. A hófödte hegyekből és a gleccserekből származó víz több mint egymilliárd embert éltetnek. A fennsíkon rengeteg tó és varázslatos hévforrás is van. A tápláló víznek köszönhetően az élet ereje csak még nagyobb lett itt. A Kína és India határán lévő Pulan megyében egy csoport fáradt indiai érkezik Kínába a Csiangla-hágón át. A Gangesz síkságáról érkeztek erre a közel 5000 méter magasan lévő fennsíkra egy olyan céllal, amelyre egész eddigi életükben készültek. Izgatottan haladnak tovább.
5. rész: A hegyek gyermekei
A Tibeti-fennsíkot a földkéreg megemelkedése hozta létre; a leghevesebb mozgásokból születtek a fennsíkot övező hatalmas hegységek. így jött létre a világ teteje és annak sok helyen lépcsőzetes jellegű tájai. A hófödte hegyek itt pusztákkal, erdőkkel és völgyekkel váltakoznak, ami sokféle emberi tevékenységet tesz lehetővé. Az itt élők szemében a hegyek nem csupán az istenek lakhelyei, hanem a sajátjaik is. E csúcsok legmagasabbika a Csomolungma, amelynek neve tibeti nyelven harmadik istennőt jelent. A 8844 méter magas hegyet több mint 40 olyan csúcs veszi körül, amelyek magassága nagyobb 7000 méternél. A Csomolungma bolygónk legmagasabb pontja az örök hó és jég birodalma.
6. rész: így készült a sorozat
A világ tetején való filmezéshez nem csak bátorság és szenvedély kell. Amint megérkezett ide a stáb, maga is a Tibeti-fennsík részévé vált. Tagjai igyekeztek megérteni, milyen lehet itt mindennel és mindenkivel együtt élni. Sorozatunk az ember és a természet illetve a környezet kapcsolatát mutatja be. Az egy éven át tartó forgatás során a természetnek újra meg újra sikerült meglepnie a filmes csapatot.
