kagaboca55
Power User
- Csatlakozás
- 2011.11.30.
- Üzenetek
- 106
- Reakció pontszám
- 1
- Pontok
- 16
- Kor
- 56

Rejtőt betegen hurcolták el a nagykátai katonakórházból egy büntetőszázadba.
Bevonulása előtt még megírta személyes jajkiáltványát: Az utolsó szó jogán című regényt,
aminek mottója rejtői:
í¢?Â??A tornádóban panaszkodik, kidőlt ősfák alatt, egy lehullott, elsárgult, hervadt, nyílt levélí¢?Âí‚Â.
Rejtő Jenő ars poeticájában így ír:
í¢?Â??Én költő vagyok í¢?Âí¢?? költő, mint Leonardo, de nekem talán Mona Lisám se lesz, Utolsó vacsorám sem lesz,
pedig én is csak olyan költő vagyok, mint Leonardo, akinek a feje meg volt mérgezve számokkal és
mértani haladványokkal. Nagyon szeretem Leonardót. Ha nézek egy hajót, ahogy este végigmegy a Dunán,
és a legszebb hangulatban az jut eszembe, hogy Einstein szerint én másképp látomí¢?Âí‚? Komplikált
koordinátarendszerek összekeverednek a kis hajólámpákkal, ilyenkor nagyon szeretem Leonardót,
aki az Apokalipszis végtelen óceánján úszó tetemeknél vigyázott, hogy a beesési szög egyenlő legyen
a visszaverődési szöggelí¢?Âí‚? A logikának és az intuíciónak ez a különös kontrasztja nagyon kevés
emberben van meg, és többnyire azok nagyon érzékenyek és nagyon szerencsétlenekí¢?Âí‚?
Igyekeztem, hogy a humoron és a drámán felül az életből is adjak valamit, nem sokat, csak annyit,
amennyit egy operettlibrettóban mint csempészárut elhelyezhet a szerzőí¢?Âí‚? Az élet egy különös színpad,
amelynek meglehetősen zavaros célja és furcsa repertoárja van. Mi a leghőbb vágyam? Az, amit a
költő kíván: í¢?Â??Egyszer életemben végre jól kialudjam magamatí¢?Âí‚?í¢?Âí‚Â
337 perc
270 mb
44 khz
mp3 2 ch