Rejtő Jenő Az utolsó szó jogán

[kagaboca55]

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.

Rejtőt betegen hurcolták el a nagykátai katonakórházból egy büntetőszázadba.

Bevonulása előtt még megí­rta személyes jajkiáltványát: Az utolsó szó jogán cí­mű regényt,
aminek mottója rejtői:
í¢???A tornádóban panaszkodik, kidőlt ősfák alatt, egy lehullott, elsárgult, hervadt, nyí­lt levélí¢?í‚.

Rejtő Jenő ars poeticájában í­gy í­r:
í¢???Én költő vagyok í¢?í¢?? költő, mint Leonardo, de nekem talán Mona Lisám se lesz, Utolsó vacsorám sem lesz,
pedig én is csak olyan költő vagyok, mint Leonardo, akinek a feje meg volt mérgezve számokkal és
mértani haladványokkal. Nagyon szeretem Leonardót. Ha nézek egy hajót, ahogy este végigmegy a Dunán,
és a legszebb hangulatban az jut eszembe, hogy Einstein szerint én másképp látomí¢?í‚? Komplikált
koordinátarendszerek összekeverednek a kis hajólámpákkal, ilyenkor nagyon szeretem Leonardót,
aki az Apokalipszis végtelen óceánján úszó tetemeknél vigyázott, hogy a beesési szög egyenlő legyen
a visszaverődési szöggelí¢?í‚? A logikának és az intuí­ciónak ez a különös kontrasztja nagyon kevés
emberben van meg, és többnyire azok nagyon érzékenyek és nagyon szerencsétlenekí¢?í‚?
Igyekeztem, hogy a humoron és a drámán felül az életből is adjak valamit, nem sokat, csak annyit,
amennyit egy operettlibrettóban mint csempészárut elhelyezhet a szerzőí¢?í‚? Az élet egy különös szí­npad,
amelynek meglehetősen zavaros célja és furcsa repertoárja van. Mi a leghőbb vágyam? Az, amit a
költő kí­ván: í¢???Egyszer életemben végre jól kialudjam magamatí¢?í‚?í¢?í‚


337 perc
270 mb
44 khz
mp3 2 ch

Linkek csak bejelentkezés után láthatók.