- Témaindító
- #1
- Csatlakozás
- 2015.10.26.
- Üzenetek
- 2,720
- Reakció pontszám
- 2,129
- Díjak
- 3
- Kor
- 2023
Geoffrey Regan - Oroszlánszívűek
1187. október 2-án Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tibériás-tó melletti csatában legyőzte Guido jeruzsálemi királyt. A hír nagyon gyorsan elérte Európát. II. Vilmos szicíliai normann király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, és a három leghatalmasabb keresztény uralkodó – I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király – összefogva szent háborút indított. Ezzel vette kezdetét a harmadik keresztes hadjárat, amely a 12. század, de talán az egész középkor két legkiemelkedőbb alakjának erőpróbája volt. Az egyik oldalon az iszlám „oroszlánszívű” állt, Szaladin, míg a másikon a nyugati frankok legnagyobbika, Richárd angol király. A 12. század és a keresztes hadjáratok egészének összefüggéseibe helyezve mindkét ember saját kora fölé emelkedett: Richárd katonai zseniként, Szaladin pedig az iszlám nemes, „szent királyaként”. Geoffrey Regan angol hadtörténész munkája amellett, hogy két rendkívüli, de emberi gyengeségektől sem mentes történelmi alakot helyez a középpontba, a 12. század vadregényes történetére nyit ablakot, és megismerteti az olvasóival azt a konfliktust, amely mind a mai napig megosztja a Közel-Keletet. pdf 17mb 2007
1187. október 2-án Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tibériás-tó melletti csatában legyőzte Guido jeruzsálemi királyt. A hír nagyon gyorsan elérte Európát. II. Vilmos szicíliai normann király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, és a három leghatalmasabb keresztény uralkodó – I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király – összefogva szent háborút indított. Ezzel vette kezdetét a harmadik keresztes hadjárat, amely a 12. század, de talán az egész középkor két legkiemelkedőbb alakjának erőpróbája volt. Az egyik oldalon az iszlám „oroszlánszívű” állt, Szaladin, míg a másikon a nyugati frankok legnagyobbika, Richárd angol király. A 12. század és a keresztes hadjáratok egészének összefüggéseibe helyezve mindkét ember saját kora fölé emelkedett: Richárd katonai zseniként, Szaladin pedig az iszlám nemes, „szent királyaként”. Geoffrey Regan angol hadtörténész munkája amellett, hogy két rendkívüli, de emberi gyengeségektől sem mentes történelmi alakot helyez a középpontba, a 12. század vadregényes történetére nyit ablakot, és megismerteti az olvasóival azt a konfliktust, amely mind a mai napig megosztja a Közel-Keletet. pdf 17mb 2007
Code:
⚠
A kód megtekintéséhez jelentkezz be.
Please log in to view the code.