Data.hu A 10 legjobb film az 1956-os forradalomról!

Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

Díjak és jelölések:

Cannes-i fesztivál (1983) - FIPRESCI-díj: Sándor Pál
Magyar Játékfilmszemle (1983) - Fődíj: Sándor Pál

Gárdos Péter frenetikus, kreatív filmje úgy mutatja be az 1956-os forradalmat, hogy közben szinte végig négy fal közé helyezi cselekményét. A minimalista módszerrel óriási hatást ér el: hiszen a család magánéletén keresztül nyilvánvalóvá válik a néző számára, milyen módokon alakították át a magyar társadalmat a forradalom eseményei. Mindezt pedig a létező legjobb tálalásban, Garas Dezső, Törőcsik Mari, Hernádi Judit, Eperjes Károly és Rudolf Péter színészi játékán keresztül mutatja be Gárdos a nézőnek.
1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és
Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit.
A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs
iskola, a felnőttek megzavarodtak.

1945. Teleki tér. Monori, a piac királya újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ő neveli. 1950. A piac vegetál. Monori szotyolát árul és kivár. Egy rúd arannyal megmenti diftériás unokája életét. 1956. Monori szeretné külföldre juttatni lánya családját. Az aranyrudakat hátizsákba rakja. Az utcákon fegyveres harc, tankok. Monori rosszul lesz. Eljutnak a kórházba, ahol unokája kezébe nyom egy aranyrudat: szerezzen orvost.
Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű filmjében a pénz minden korban mindig mindent meghatározó hatalma bicsaklik ki egy olyan forradalom során, amely tényleg hitelesen szólt olyan magasztos elvekről, mint a szabadság. Nemzetünk legjobbja és legrosszabbja ütközik össze a Teleki téri családregényben, amelyben Eperjes Károly pályája talán legjobb alakítását nyújtja. A nagy fináléban pedig Bereményi ügyesen sző össze archív felvételeket a filmhez forgatott anyagokkal, igazán kísérteties hatást érve el.

Díjak és jelölések:

Európai Filmdíj (1989) - Legjobb rendező: Bereményi Géza
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb film jelölés
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb férfi alakítás jelölés: Eperjes Károly
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb operatőr jelölés: Kardos Sándor
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb zeneszerző jelölés: Darvas Ferenc
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Bereményi Géza

Mészáros Márta később csúfosan sikertelenül próbált filmhőst faragni Nagy Imréből, ám akkori kudarca nem kisebbíti Napló-trilógiája érdemeit, sem azt az érzékeny, mégis élénk képet, amelyet a Napló apámnak, anyámnak-ban festett 1956 hagyatékáról. A film főszereplője, Juli Moszkvából tér vissza a forradalom idejére, és vőlegényével, Jánossal együtt elsodorják a felkelés, majd később a kádári megtorlás eseményei. Ez volt az egyik legelső film, amely a rendszerváltás után készült, így Mészáros már sokkal kendőzetlenebbül és szabadabban nyúlhatott a témához, mint pályatársai addig.

Picit kommersz, picit hálivúdi, picit túlságosan is romantikus, ám a Szabadság, szerelem mégis alkalmas volt arra, hogy úgy hozza testközelbe ‘56 októberének eseményeit, amilyen technikai színvonalon addig egyetlen másik filmnek sem sikerült. A vízilabdás sztoriszál ráadásul közismertté tette egy olyan felemelő aspektusát a forradalomnak, amellyel addig talán nem is voltunk tisztában. Az utcán lehet, hogy a szovjetek győztek, de legalább a medencében megmutattuk nekik.

Vágvölgyi B. András újságíró-életművész 2010-ben készítette el rendhagyó ‘56-os filmjét, amelyet a gonzó és a beatkorszak éppúgy inspirált, mint a forradalmi hangulat. A film hőse, Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) csak csajozni meg ügyeskedni szeretne minél hatékonyabban, az események furcsa fordulatainak hála mégis vállmélységig merül el a forradalom világában. Nem szokványos, de annál érdekesebb és izgalmasabb filmről van szó, ami több mint ötven év távlatából ad színes-szagos, átérezhető képet a korszakról.

Egy nem túl ismert, de valós túszdrámát dolgozott fel tévéfilmként Köbli Norbert, az NFI nagyprodukcióinak kedvelt munkatársa-forgatókönyvírója. Itt kisebb volumenű alkotásról volt szó, de még így is szinte egymaga lehelt újra életet a magyar tévéfilm műfajába A berni követ. Koroknai Mihály berni nagykövetet (Kulka János) arra próbálja kényszeríteni 1958 augusztusában két emigrációban élő túszejtője (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József), hogy adja át nekik a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet, amelyet be akarnak olvasni a Szabad Európa Rádióban. A film legnagyobb erénye, hogy egy jól kürülhatárolható, thrilleres alzsáner műfajain belül képes hozzátenni ‘56 örökségéhez.