Fekete István A magam erdeiben
Felolvassa Ifju György
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, 2000
"A magam vizein horgászgattam, a magam erdeiben vadászgattam, ahová másnak nem volt sem horgászengedélye, sem vadászjegye, és most már nem is lehet soha, mert ezek a vizek elapadtak, ezek az erdők elmúltak, és csak álmaimban és írásaimban élnek, ha nem is ¯örökké® de talán sokáig, nagyon sokáig" - ezekkel, a címadó elbeszélés lírai soraival ajánlja olvasói figyelmébe kötetét a szerző, nem sejtve, hogy vágya - az írások kötetbe rendezve megjelenjenek - csak halála után, harminc esztendővel valósulhatott meg. Az idei esztendő kettős évforduló, egyfelől az író születésének (1900-1970) századik, másfelől halálának harmincadik esztendejére emlékezhetnek tisztelői. A jeles évforduló alkalmából született meg ez a kötet, amely a régi folyóiratokban, újságokban vagy kéziratban föllelhető novellákból válogatott egy tarka csokorra valót. S ha az olvasó kész követni Fekete Istvánt az általa kijelölt úton, egészen bizonyos, hogy szívet melengető élményben lesz része. Hiszen ezekben az elbeszélésekben (íprilir; Május; Júliusban; íradás; Optimizmus) a természet szinte megéledni látszik, és az azzal szoros kapcsolatban együtt élő ember sziluettje bontakozik ki. És ennek az embernek az írásait a mélységes humanizmus, a derüs életlátás, az emberség máig hatóan elevenné teszi.
Minden természetkedvelő élvezettel olvashatja majd az író sorait, amely a - legszélesebb olvasóközönség figyelmére érdemes.
Méret:182.5 MB
Bitrate: MP3/128 kbps/ 44 kHz
Lejátszási idő: 196 perc
